Kertész Erzsi: Panthera sorozat

 Egy különleges univerzum, kalandok, barátság és csapatmunka. Jól hangzik? Kertész Erzsi Panthera sorozatában mindez megtalálható. Ez a sorozat öt kötetből áll (A hógömb fogságában, A küldetés, A Párduc hazatér, A Jégmadár útja és a Zúdulók), de én most csak az első könyvet fogom részletesebben ismertetni veletek. Vágjunk is bele!

 

Kismukk, Helga, Gekkó, Virág, Vince és Noémi hegymászó kurzusra iratkoznak be. Csakhogy hamar észreveszik, hogy tanáruk, Meredek Johnny valami rosszban sántikál. Kiderül, hogy Johnny hozzájutott egy különleges találmányhoz: egy olyan géphez, amellyel tetszés szerint apróra zsugoríthat vagy óriásivá növeszthet valamit. A férfi lekicsinyített egy hegyet, a Pantherát, majd a gyerekeket is hangyaméretűvé változtatja, és arra kényszeríti őket, hogy másszák meg és térképezzék fel a mindeddig ismeretlen hegyet. Hogy mi célja van ezzel? Kismukk és társai megtudják, hogy a hegy a világ egyik legértékesebb drágakövének, az akaritnak a lelőhelye, és Johnny ezzel akar hírnevet és vagyont szerezni magának...

Az öt gyerek így került hát egy hógömb belsejébe, a titokzatos Pantherára. Ahhoz, hogy életben maradjanak, félre kell tenniük korábbi ellenségeskedésüket, és egy csapatként kell dolgozniuk. Márpedig ez nem könnyű! Egyetlen megmentőjük Noémi lehet, aki egy szerencsés véletlen folytán elkerülte a lekicsinyítést. De vajon Noémi - akit eddig a csapat leggyengébb tagjának gondoltak - képes lesz helytállni a bajban?

Ez a Panthera első kötetének legnagyobb kérdése - mintha egy túlélőtúra és egy kalandregény lenne egybegyúrva.  A sorozat további részei sem okoztak nekem csalódást. A későbbiekben kiderül: a hegyet két olyan népcsoport lakja, amelyek egymásnak ugyan ősellenségei, együttesen mégis nagyon nagy szerepük van a világ működésében. A gyerekek el kell érjék, hogy a Panthera újra felöltse igazi méreteit, és biztonságos, védett helyre kell szállítaniuk azt.

 Noha a sorozatnak több főhőse van, mégis mindenki külön egyéniséggel rendelkezik. Az én két kedvencem közül az egyik Kismukk, aki ugyan nem beszél sokat, mégis tőle telhető pontossággal és tárgyilagossággal jegyzi fel a társaság kalandjait. A másik nem más, mint Rozika néni, a művelődési ház portása, aki idős kora ellenére egy rendkívül eleven és talpraesett hölgy, ráadásul minden helyzetre van egy-egy jó tanácsa.

Nekem nagyon tetszik a Panthera világa, ugyanis külön birodalomnak tűnik a hétköznapi világ keretein belül. Nagyon élvezem, ahogy minden kötetben több derül ki a hegyről és lakóiról. A kalandoknak közel sem ért végük az első kötettel, és nekem még most, az ötödik rész elolvasása után is maradtak megválaszolatlan kérdéseim...