Jean Webster: Nyakigláb Apó és Kedves Ellenségem

 Jean Webster könyveit azért szeretem, mert humorosan, nagyon élvezhetően örökíti meg bennük az amerikai diáklányok életét a 20. század elején. Két könyvét már korábban ajánlottam a blogon, most pedig az írónő leghíresebb művét, a Nyakigláb Apót, valamint annak folytatását, a Kedves Ellenségemet szeretném bemutatni nektek.

 

 

A 17 éves Jerusha Abbot egész életét a John Griers gyermekotthonban töltötte. Bár az ilyen otthonokban általában véve sincs sok szeretnivaló dolog, a lány leginkább az úgynevezett "csúf csütörtököket" utálja, amikor az igazgatónő vendégül fogadja az otthon vagyonos támogatóit. Mégis egy ilyen nap lesz az, ami Jerusha egész életét megváltoztatja: egyik iskolai fogalmazása ugyanis felkeltette az egyik gazdag "pártfogó" érdeklődését. A magát csak Mr. Smith-nek nevező férfi tehetségesnek találta az írást, ezért felajánlotta, hogy fedezi a lány négyéves kollégiumi oktatásának költségeit. Cserébe mindössze annyit kér, hogy Jerusha rendszeresen tudósítsa őt az előrehaladásáról. 

Új iskolájában a lány rögtön átkereszteli magát Judynak, Mr. Smithet pedig Nyakigláb Apónak kezdi hívni, hiszen csak annyit tud róla, hogy meglehetősen hórihorgas. A neki címzett levelekben nyíltan mesél a diákélet örömeiről és nehézségeiről, valamint saját álmairól, terveiről is. Ám miközben Judy keményen dolgozik azért, hogy minél több új dolgot elsajátítson, és hogy egy napon írónő lehessen, egyre inkább foglalkoztatja, hogy ki rejtőzhet a titokzatos Nyakigláb Apó álarca mögött...

 A Kedves Ellenségem a Nyakigláb Apó folytatása ugyan, de szerintem önállóan is megállja a helyét. Ebben a kötetben az egykori szigorú igazgatónőt az egyetemről nemrég kikerült Sallie McBride váltja fel a John Griers Otthon élén. Sallie csak barátnője, Judy győzködésére vállalta el ezt a pozíciót, ám mikor megtudja, hogy a morcos, boldogtalan kisgyerekeken kívül egy mogorva skót orvossal, egy elviselhetetlen dajkával valamint a pártfogók seregével is meg kell küzdenie, azonnal beadja a felmondását. Hogy hogyan marad mégis az otthon falai között, azt nem árulom el, de annyit igen, hogy ha lehet, ez a könyv még mulatságosabb és még több váratlan csavart tartalmaz, mint az elődje. 

 Ami legjobban tetszik ezekben a könyvekben, az az, hogy Judy és Sallie is képesek derűvel, bátorsággal szembenézni a kihívásokkal, annak ellenére, hogy mindkettőjüknek épp elég nehézséggel kell megküzdeniük. De ahogy Judy is írja: "A világ tele van gyönyörűséggel, csak rajtad múlik, hogy ráakadjál ezekre az örömökre, melyek lépten-nyomon eléd kerülnek."  Ez a pozitív hozzáállás az oka annak, hogy elég csak párat elolvasnom a leveleikből, és máris jobban érzem magam. Ha szeretitek a lányos klasszikusokat vagy a szórakoztató, kikapcsoló olvasmányokat, akkor ajánlom nektek ezeket a könyveket. Olvassátok el ti is!