Ugrás a fő tartalomra

George MacDonald: A királykisasszony és a manó

 Sziasztok! Egy hosszabb szünet után ma újra hoztam nektek egy könyvajánlót: George MacDonald A királykisasszony és a manó című regényét szeretném bemutatni.

A történet főszereplője Ilka királykisasszony, aki egy vidéki udvarházban él, a hegyek lábainál. A királylány haja szőke, mint az arany, szeme pedig olyan kék, akárcsak a csillagos ég...ám ezeket a csillagokat Ilka még sohasem láthatta. Sőt: egyáltalán nem is járt még odakint, a valódi éjszakában. Hogy miért? Rajta kívül mindenki tudja, hogy a közeli hegyek gyomrában különös lények élnek, akiket a helyi bányászok csak manóknak vagy koboldoknak hívnak. Ezek a manók egyáltalán nem szeretik az embereket, és legeslegjobban a királyi család tagjait gyűlölik. Ráadásul egyre több dolog jelzi azt, hogy terveznek valamit Ilka ellen! 

 Még jó, hogy a kislány nincs egyedül. Mikor egy esős napon felfedezőútra indul, az udvarház toronyszobájában egy idős hölggyel találkozik, aki rokkán fonogat, és azt állítja magáról, hogy ő Ilka üknagyanyja. És ott van Lóci is, a fiatal bányászfiú, akinek dalaitól a legmerészebb manók is megfutamodnak. De mit tehet két gyerek a manók serege ellen? Mint kiderül, a győzelemhez nemcsak dalokra, de bátorságra, hitre, bizalomra is szükségük lesz...

Bár George MacDonald neve magyar nyelvterületen nem annyira ismert, az angoloknál annál nagyobb jelentősége van: a modern fantasy megteremtőjeként tekintenek rá, többek között C.S.Lewis és Tolkien alkotásaira is hatással volt. Annak ellenére, hogy könyveinek szereplői, motívumai néha tényleg olyanok, mintha a mesék világából léptek volna elő, MacDonald a műveit nem csak gyermekeknek szánta, így A királykisasszony és a manó a gyerekeken kívül a felnőttek számára is tartogathat mondanivalót.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Wéber Anikó: Busz a ködben

 Egy teljesen átlagos napon a hetes busz Budapest utcáiról egy elhagyatott erdőbe kerül. Az utasok nem tudnak kapcsolatot létesíteni a külvilággal, a sűrű köd pedig lehetetlenné teszi azt, hogy megtalálják a hazafelé vezető utat. Az ötödikes Zénó nem is nagyon bánja ezt. Ezen a délutánon ugyanis éppen azt kívánta, hogy történjék valami, ami segít kilépni a mindennapok egyformaságából. Miközben a kisiskolástól kezdve a felnőtteken át egészen az idősekig mindegyik szereplő próbálja megtalálni a saját helyét a csapatban, kiderül, hogy ha ki akarnak jutni a Zérózónából - ahogy ezt a különleges helyet nevezik -, akkor le kell győzniük saját gyengeségeiket, félelmeiket, és meg kell tanulniuk összefogni. De vajon képes lesz erre ez a hét, egymástól annyira különböző személy? S ha nem, akkor örökre az erdő és a köd foglyai maradnak?    Ez a borongós hangulatú könyv nagyon jól illik a hűvösödő őszi napokhoz, és bár nem hosszú, mégis elgondolkodtató kérdésekkel foglalkozi...

2024 olvasmányai

 Mikor megszámoltam, mit és mennyit olvastam az elmúlt év folyamán, kiderült, hogy 2024-ben is sikerült több mint száz könyvet befejeznem. Kicsit meglepett ez a szám, mert sokszor úgy éreztem, hogy a sok tennivaló mellett alig jut idő az olvasásra, de nagyon örülök neki, hiszen így rengeteg új ismerettel és élménnyel gazdagodhattam. Ebben a bejegyzésben öt kedvencet szeretnék megosztani veletek 2024 olvasmányai közül. Még januárban olvastam el Jane Austen A klastrom titka című regényét. Ez a könyv az írónő kevésbé ismert írásai közé tartozik, de nekem már a legelejétől tetszett . Austen más hősnőitől eltérően Catherine Morland nem különösebben szép, okos vagy jóságos - sőt, első pillantásra teljesen átlagos személyiségnek tűnik. A fiatal lány életében nagy eseménynek számít, hogy családja vagyonos szomszédai meghívják őt a népszerű fürdővárosba, Bathba. Catherine-nek viszont még sokat kell tanulnia az életről, az emberekről, a képzelet és a valóság közötti különbségekről... Aki sz...

Tom Holland: Dominion

 Ma egy olyan könyvet szeretnék bemutatni nektek, amely különleges nézőpontból vizsgálja a nyugati civilizáció történetét. Tom Holland angol történész Dominion című könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogyan volt képes a kereszténység meghódítani és forradalmi elvek alapján átformálni az antik görög-római világot, és milyen hatással volt ez a történelem alakulására a kora középkortól kezdve egészen napjainkig. Kicsit félve kezdtem olvasni ezt az egyébként több mint 600 oldalas könyvet, de nagyon hamar izgalomba hozott a téma. A Dominion ugyanis nem egy hagyományos történelmi vagy egyháztörténeti könyv, inkább arra próbál rávilágítani, milyen mélyre hatolnak kultúránkban a kereszténység gyökerei. Megdöbbentett, mennyire sok olyan dolog van, amit ma már természetesnek veszünk, pedig a kereszténység nélkül egyáltalán nem is volna az. Ilyen például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság, valamint az egyház és az állam különállása. Ezek a példák azért tűntek meglepő...