Charles Dickens Bleak House című regényét tavaly nyáron olvastam el (gyakorlatilag az egész vakációmat ezzel a könyvvel töltöttem). Már egy ideje szerettem volna írni róla, de csak most jutottam oda, hogy összegyűjtsem a gondolataimat. Ez a bejegyzés kicsit más lesz, mint a többi, mert úgy döntöttem, amellett, hogy bemutatom, miről is szól a történet, a saját olvasási élményemről is fogok beszélni nektek. Fogadjátok szeretettel! A Bleak House -ba eredetileg évekkel ezelőtt kezdtem bele, de akkor elég hamar félbehagytam. Egyrészt, mert már a nyelvezete sem volt könnyű, másrészt mert ez a könyv sok szempontból inkább egy sorozathoz hasonlít, rengeteg mellékszereplővel, cselekményszállal, első olvasásra jelentéktelennek tűnő epizódokkal. Ez a fajta elbeszélési mód nem véletlen, hiszen Dickens regényei először folytatásokban jelentek meg az újságokban, s az író célja az volt, hogy hétről hétre fenntartsa az olvasók érdeklődését. Mégis idő kellett hozzá, míg ...