Ugrás a fő tartalomra

Az ellenállók vezére


 

Néhány hónapja bemutattam nektek A királyné violája című könyvet. Most az Abszolút Töri sorozat második részéről szeretnék mesélni, ami legalább annyira izgalmas és fordulatos, mint az előző.

Wéber Anikó könyvében, Az ellenállók vezérében a két főszereplővel, Viktóriával és Kristóffal együtt 1868-ba utazunk vissza. Ebben az évben volt az osztrák-magyar kiegyezés, amikor Ferenc József császárt  magyar királlyá koronázták. 

A kiegyezésről nagyon különbözően vélekedtek az emberek. Egyesek úgy gondolták, ezzel biztosíthatják az ország fejlődését, mások viszont árulásnak gondolták, hogy az 1848-as forradalom után kibékülnek az osztrákokkal. Ebbe a zűrzavaros időszakba csöppen bele a két gyerek, akik megérkezésük után rögtön egy emberrablásnak lesznek szemtanúi! Majd egy félreértés folytán a gazdag Aranykurthy család fogadja be őket, akik azt hiszik, Viktóriában és Kristófban rég nem látott angliai rokonaikat látják vendégül.

A kalandjaik viszont csak most kezdődnek el igazán: titokban levelet kapnak az ellenállóktól, akik meg szeretnék akadályozni a kiegyezést. Ráadásul a gyerekek az érkezésük napján eltűnt fiú után is nyomozni kezdenek. Ám úgy tűnik, a két dolog ugyanarra a helyre vezeti őket! Közben megismerik a 19. századi Budapestet, a főúri családok életét, és találkoznak Sissivel is, a legendás magyar királynéval...Azt is megtanulják, hogy a történelemben  - pont mint a való életben - soha nem jók és rosszak, fehérek és feketék állnak szembe egymással. Hogy akkor mégis kinek van igaza? Ezt talán nem is lehet eldönteni. Nekem viszont nagyon tetszett az, amit a könyvben Deák Ferenc mondott: "Tévedhetünk és hibázhatunk, de igazán nagy bajt csak akkor követünk el, ha nem azt tesszük, amit mi helyesnek gondolunk, hanem azt, amit mások annak tartanak. És ha a lelkiismeretem azt mondja, hogy jól cselekedtem, akkor nem számít, mire próbálnak rávenni a többiek."

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Wéber Anikó: Busz a ködben

 Egy teljesen átlagos napon a hetes busz Budapest utcáiról egy elhagyatott erdőbe kerül. Az utasok nem tudnak kapcsolatot létesíteni a külvilággal, a sűrű köd pedig lehetetlenné teszi azt, hogy megtalálják a hazafelé vezető utat. Az ötödikes Zénó nem is nagyon bánja ezt. Ezen a délutánon ugyanis éppen azt kívánta, hogy történjék valami, ami segít kilépni a mindennapok egyformaságából. Miközben a kisiskolástól kezdve a felnőtteken át egészen az idősekig mindegyik szereplő próbálja megtalálni a saját helyét a csapatban, kiderül, hogy ha ki akarnak jutni a Zérózónából - ahogy ezt a különleges helyet nevezik -, akkor le kell győzniük saját gyengeségeiket, félelmeiket, és meg kell tanulniuk összefogni. De vajon képes lesz erre ez a hét, egymástól annyira különböző személy? S ha nem, akkor örökre az erdő és a köd foglyai maradnak?    Ez a borongós hangulatú könyv nagyon jól illik a hűvösödő őszi napokhoz, és bár nem hosszú, mégis elgondolkodtató kérdésekkel foglalkozi...

2024 olvasmányai

 Mikor megszámoltam, mit és mennyit olvastam az elmúlt év folyamán, kiderült, hogy 2024-ben is sikerült több mint száz könyvet befejeznem. Kicsit meglepett ez a szám, mert sokszor úgy éreztem, hogy a sok tennivaló mellett alig jut idő az olvasásra, de nagyon örülök neki, hiszen így rengeteg új ismerettel és élménnyel gazdagodhattam. Ebben a bejegyzésben öt kedvencet szeretnék megosztani veletek 2024 olvasmányai közül. Még januárban olvastam el Jane Austen A klastrom titka című regényét. Ez a könyv az írónő kevésbé ismert írásai közé tartozik, de nekem már a legelejétől tetszett . Austen más hősnőitől eltérően Catherine Morland nem különösebben szép, okos vagy jóságos - sőt, első pillantásra teljesen átlagos személyiségnek tűnik. A fiatal lány életében nagy eseménynek számít, hogy családja vagyonos szomszédai meghívják őt a népszerű fürdővárosba, Bathba. Catherine-nek viszont még sokat kell tanulnia az életről, az emberekről, a képzelet és a valóság közötti különbségekről... Aki sz...

Tom Holland: Dominion

 Ma egy olyan könyvet szeretnék bemutatni nektek, amely különleges nézőpontból vizsgálja a nyugati civilizáció történetét. Tom Holland angol történész Dominion című könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogyan volt képes a kereszténység meghódítani és forradalmi elvek alapján átformálni az antik görög-római világot, és milyen hatással volt ez a történelem alakulására a kora középkortól kezdve egészen napjainkig. Kicsit félve kezdtem olvasni ezt az egyébként több mint 600 oldalas könyvet, de nagyon hamar izgalomba hozott a téma. A Dominion ugyanis nem egy hagyományos történelmi vagy egyháztörténeti könyv, inkább arra próbál rávilágítani, milyen mélyre hatolnak kultúránkban a kereszténység gyökerei. Megdöbbentett, mennyire sok olyan dolog van, amit ma már természetesnek veszünk, pedig a kereszténység nélkül egyáltalán nem is volna az. Ilyen például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság, valamint az egyház és az állam különállása. Ezek a példák azért tűntek meglepő...