De mitől olyan különleges ez a könyv? A főszereplő, Tamás bátya egy középkorú rabszolga, akit azért adnak el, mert tulajdonosai nagy adósságba keverednek. A történet folyamán végigkövethetjük a férfi életét, ahogy egyik gazdától másikig kerül. De rajta kívül láthatjuk más szolgák sorsának alakulását is: egy fiatal édesanya, Eliza például azért akar Kanadába szökni, hogy ne szakítsák el kisfiától. George, Eliza férje pedig kegyetlen gazdája elől próbál menekülni. Így több szálon futnak események, és közben számos, eltérő társadalmi helyzetben levő szereplőt ismerhetünk meg. Megtudhatjuk, hogyan vélekedtek a korabeli emberek a rabszolgaságról, illetve hogyan élték meg azt maguk a szolgák.
Már első olvasásra tetszett ez a könyv, de ekkor úgy gondoltam, hogy csupán azt akarja bemutatni, mennyire rossz dolog a rabszolgaság. Csak akkor jöttem rá, hogy ennél sokkal többről van szó, amikor angolul is elolvastam. Ugyanis újra meg újra olyan részekkel találtam szembe magam, amelyekre nem emlékeztem a magyar fordításból! Harriet Beecher Stowe számára nagyon sokat jelentett a keresztény hit, s mint később mondta, Tamás bátya történetével azt is be akarta mutatni: egyetlen ember sem süllyedhet olyan mélyre, hogy Isten szeretete ne tudná őt megmenteni. Tamás bátyát csak a hite tartja meg a nyomorúság és szenvedés közepette. Sőt, ami az 1850-es évek Amerikájában elfogadhatatlannak számított: a férfi a regény végére valódi Krisztus-figurává válik. Viszont a kommunizmus ideje alatt megjelent magyar fordításból még a "keresztény" és "Isten" szavakat is kihagyták, ahol csak lehetett.* Tudtam arról, hogy ezt sok más könyvvel is megtették, viszont a Tamás bátya kunyhója volt az első olyan olvasmány, ahol éreztem, mennyire megváltoztatta ez a könyv fő üzenetét.
Bevallom, angolul nem volt könnyű elolvasni ezt a könyvet, nehéz volt megbirkóznom a régies nyelvezettel, de abszolút megérte, hiszen így új fényben kezdtem látni a történetet. Régebben Tamás bátyát áldozatnak láttam: egy rettenetes, emberek kihasználására, elnyomására épülő rendszer áldozatának. Mostanra viszont rájöttem, hogy ez nem így volt: mindvégig kitartott a hite és az elvei mellett, így igazi győztesnek és példaképnek mondható.
*Én ezt a változatot olvastam: Tamás bátya kunyhója, fordította Réz Ádám 1954-ben.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése