Ugrás a fő tartalomra

A gondolatolvasó

 A jó tanulók élete könnyű. Legalábbis kívülről nézve lehet, hogy irigylésreméltónak tűnik ezeknek a "különleges" gyerekeknek a helyzete. Wéber Anikótól korábban Az ellenállók vezérét ajánlottam nektek, A Gondolatolvasó című könyvében pedig abba nyújt bepillantást, mi is zajlik a színfalak mögött, ezeknek a diákoknak a lelkében.

A főszereplők, Tamás, Karesz, Szasza és Regina közösen készülnek fel egy fontos, nemzetközi matekversenyre. Csakhogy furcsa dolgok kezdenek történni velük. Eltűnnek a holmijaik, rosszindulatú üzeneteket kapnak és strébereknek nevezik őket. Végül gyerekek elhatározzák, hogy nyomozásba kezdenek!

Viszont a titkoknak itt még nincs végük. Az iskola aulájában álló fadobozba bárki bedobhat egy levelet, amelyet a Gondolatolvasónak kell címezni. De ki lehet a Gondolatolvasó? Egy diák vagy esetleg egy tanár? Mivel bárki írhat neki, valószínűleg még az igazgatónál is többet tud arról, mi folyik az iskola falai között. Lehet, hogy van valami köze az őket érő támadásokhoz? Miközben a gyerekek megpróbálják kibogozni a szálakat, egyre közelebb kerülünk hozzájuk. Megtudjuk, hogy miközben Tamást egyre színvonalasabb iskolákba íratják a szülei, a fiú sehol sem találja igazán a helyét. Vagy ott van Regina, aki bármilyen sokat is tanul, mindig úgy érzi, hogy nem üti meg a mércét...

A történet az utolsó oldalakig izgalmas marad. A nyomozás mellett sokkal többről szól ez a könyv: a négy gyerek ugyanis lassacskán igazi csapattá kovácsolódik. Láthatjuk, hogy a jó tanulók éppúgy küzdhetnek nehézségekkel, mint mindenki más. Feléjük is vannak elvárások, ők is azt szeretnék, hogy elfogadják őket. Olvashatunk barátságról, elfogadásról és megbocsátásról. 9-12 éveseknek ajánlom, mert bár nem hosszú, mégis izgalmas, humoros és elgondolkodtató olvasmány.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Wéber Anikó: Busz a ködben

 Egy teljesen átlagos napon a hetes busz Budapest utcáiról egy elhagyatott erdőbe kerül. Az utasok nem tudnak kapcsolatot létesíteni a külvilággal, a sűrű köd pedig lehetetlenné teszi azt, hogy megtalálják a hazafelé vezető utat. Az ötödikes Zénó nem is nagyon bánja ezt. Ezen a délutánon ugyanis éppen azt kívánta, hogy történjék valami, ami segít kilépni a mindennapok egyformaságából. Miközben a kisiskolástól kezdve a felnőtteken át egészen az idősekig mindegyik szereplő próbálja megtalálni a saját helyét a csapatban, kiderül, hogy ha ki akarnak jutni a Zérózónából - ahogy ezt a különleges helyet nevezik -, akkor le kell győzniük saját gyengeségeiket, félelmeiket, és meg kell tanulniuk összefogni. De vajon képes lesz erre ez a hét, egymástól annyira különböző személy? S ha nem, akkor örökre az erdő és a köd foglyai maradnak?    Ez a borongós hangulatú könyv nagyon jól illik a hűvösödő őszi napokhoz, és bár nem hosszú, mégis elgondolkodtató kérdésekkel foglalkozi...

2024 olvasmányai

 Mikor megszámoltam, mit és mennyit olvastam az elmúlt év folyamán, kiderült, hogy 2024-ben is sikerült több mint száz könyvet befejeznem. Kicsit meglepett ez a szám, mert sokszor úgy éreztem, hogy a sok tennivaló mellett alig jut idő az olvasásra, de nagyon örülök neki, hiszen így rengeteg új ismerettel és élménnyel gazdagodhattam. Ebben a bejegyzésben öt kedvencet szeretnék megosztani veletek 2024 olvasmányai közül. Még januárban olvastam el Jane Austen A klastrom titka című regényét. Ez a könyv az írónő kevésbé ismert írásai közé tartozik, de nekem már a legelejétől tetszett . Austen más hősnőitől eltérően Catherine Morland nem különösebben szép, okos vagy jóságos - sőt, első pillantásra teljesen átlagos személyiségnek tűnik. A fiatal lány életében nagy eseménynek számít, hogy családja vagyonos szomszédai meghívják őt a népszerű fürdővárosba, Bathba. Catherine-nek viszont még sokat kell tanulnia az életről, az emberekről, a képzelet és a valóság közötti különbségekről... Aki sz...

Tom Holland: Dominion

 Ma egy olyan könyvet szeretnék bemutatni nektek, amely különleges nézőpontból vizsgálja a nyugati civilizáció történetét. Tom Holland angol történész Dominion című könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogyan volt képes a kereszténység meghódítani és forradalmi elvek alapján átformálni az antik görög-római világot, és milyen hatással volt ez a történelem alakulására a kora középkortól kezdve egészen napjainkig. Kicsit félve kezdtem olvasni ezt az egyébként több mint 600 oldalas könyvet, de nagyon hamar izgalomba hozott a téma. A Dominion ugyanis nem egy hagyományos történelmi vagy egyháztörténeti könyv, inkább arra próbál rávilágítani, milyen mélyre hatolnak kultúránkban a kereszténység gyökerei. Megdöbbentett, mennyire sok olyan dolog van, amit ma már természetesnek veszünk, pedig a kereszténység nélkül egyáltalán nem is volna az. Ilyen például a férfiak és nők egyenjogúsága, a vallásszabadság, valamint az egyház és az állam különállása. Ezek a példák azért tűntek meglepő...