Csenge könyvespolca

 Milyen volt az élet a honfoglalás előtti Kárpát-medencében? Azt hiszem, a legtöbben nem tudnának válaszolni erre a kérdésre. Sokáig én is üresnek, lakatlannak képzeltem el ezt a területet, de hogy ez mennyire nem így volt, azt Majoros Nóra A néma táltos című könyvéből tudtam meg. A két főszereplő, Márk és Imi a honfoglalást közvetlenül megelőző időszakba kerülnek vissza. Eredetileg csak a büfés nénit akarják követni - mint kiderül, Bori néni innen hozza a fűszeres húst a burgerekbe - csakhogy az események teljesen magukkal ragadják őket. Alig érkeznek meg, máris szemtanúi lesznek annak, hogy idegen harcosok elrabolnak egy fiatal édesanyát. Márk és Imi vissza szeretnék juttatni kisbabáját a családjához, de ez nem bizonyul egyszerűnek. Hamar rájönnek, hogy egyrészt történelemből semmit nem tanultak erről az időszakról, másrészt, hogy a Kárpát-medence egyáltalán nem volt kihaltnak nevezhető! Éltek itt különböző törzsek, népcsoportok, akik közül sokan már a kereszténységet is felvett...

 Nagyon szeretek rajzolni, de mindig is kihívást jelentett megbirkózni azzal, hogy a végeredmény nem lesz pontosan olyan, mint amilyennek elképzeltem. Ha egy lépésről-lépésre lebontott gyakorlatot követek végig, akkor is nehéz elfogadni, hogy a kör nem mindig kerek, a négyzet kicsit ferde, a vonalaim pedig girbegurbák. Ma azonban egy olyan könyvet hoztam nektek, amelyben pont az a lényeg, hogy különleges, egyedi alkotásokat készíts: a Rajzolj egy krumplit! Agócs Írisztől. Agócs Írisz neve azért hangzik sokak számára ismerősen, mert számos gyerekkönyvet illusztrált már, például Berg Judit Maszat-sorozatához is ő készítette a rajzokat. A járvány alatt élő videókban mutatta be a gyerekeknek, hogyan készíthetnek ők is mackót, rókát vagy éppen oroszlánt saját maguknak. Ez adta az ötletet a Rajzolj egy krumplit! -hoz is. Ebben a könyvben ugyanis az utasításokat követve harminc állatot tanulhatsz meg lerajzolni. Az alap legtöbbször nem más, mint a krumpli. Hogy milyen is az a krumpliform...

  "A húsvét nem a sötétség és a halál harcáról szól, amelynek végül mégis a fény győzelmét kell elhoznia, mert a sötétség valójában semmi, és a halál tulajdonképpen már az élet. De a húsvét nem is a tél és a tavasz, a fagy és a nap harcáról szól, hanem a bűnös emberiség harcáról az isteni szeretet ellen, helyesebben: az isteni szeretet harcáról a bűnös emberiség ellen, egy harcról, amelyben úgy tűnik, Isten alulmarad nagypénteken, és amelyben éppen azáltal, hogy alulmarad, győzedelmeskedik húsvét napján....A nagypéntek nem az a sötétség, amelynek meg kell hátrálnia a világosság elől...hanem az a nap, amikor az emberek - akik istenek akarnak lenni - elpusztítják az emberré lett Istent, a megszemélyesült szeretetet. ...És itt csak egyvalami segíthet: Isten hatalmas tette az örökkévalóságból az emberek között. A húsvét nem imminens, azaz e világi, hanem transzcendens, túlvilági történés, Isten beavatkozása az örökkévalóságból, amellyel hitet tesz szentje mellett, és feltámasztja a ha...