Szabó Magda családjában nemcsak a kislány, hanem a szülei is szerettek mesélni. A Sziget-kék című meseregény azért különleges, mert ebben a könyvben az írónő egy olyan történetet öntött formába, amelyet még édesanyjától hallott gyerekkorában. A könyv világát azért szeretem, mert keveredik benne a fantázia és a realizmus. A történet főszereplője egy kilencéves kisfiú, Valentin, akinek akkor áll feje tetejére az élete, mikor édesanyja autóbalesetet szenved, és súlyos sérülésekkel kórházba kerül. Ekkor ugyanis Valentin otthonában a szigorú, idős Lavinia néni veszi át az uralmat, aki emberekkel-állatokkal egyaránt kíméletlenül bánik. Ám egy rossz pillanatban elcsattant pofon és egy szerencsétlen baleset után a fiú rájön arra, hogy képes megérteni az állatok nyelvét. Macskája, Kandúrka segítségével eljut a Szigetre: arra csodálatos helyre, ahol az emberek bántalmazásaitól megmentett állatok élnek. A Szigeten felhőtaxik szállítják az utazni vágyókat, a növények beszélni tudnak, az evőeszk